Magyar értelmező kéziszótár
nemes
I. mn
1. Tört A feudalizmusban (szolgálataiért) az uralkodó által adományozott kisebb-nagyobb földtulajdonnal rendelkező, (rétegenként is különböző) kiváltságokkal felruházott <személy>. | Nemesi (jogú). ~ vármegye.
2. vál Erkölcsileg kiváló. ~ barát. | Ilyen emberre valló. ~ tett, gondolkodás.
3. Sajátosan finom, értékes. ~ bor; Szőlő: ~ rothadás: a szőlőnek aszúvá válását kísérő penészesedés; ~ rozsda: réz- v. bronztárgy patinája; ~ paripa: kitenyésztett, nemesített paripa; Vad: ~ vad: szarvas, őz, zerge és dámvad; ~(ebb) részek, szervek: amelyeknek megsértése életveszélyes.
II. fn Tört | A nemességhez tartozó személy. | Köznemes.
[←nem1]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024