1. Az a személy, kül. férfi (gyermek, ifjú), akit (kölcsönös) bizalom, ragaszkodás és szeretet köt hozzánk. Hű(tlen) ~. | ~om v. ~unk: <bizalmas v. leereszkedő megszólításként, ill. megnevezésként>. Kit keres, ~m? biz: ~om!: <csodálkozás, meglepetés kif-ére>.

2. Vki(k) iránt jóakaratú, segítő szándékú személy v. közösség. Népünk ~ja.

3. szépítő Nőnek kedvese, szeretője.

4. Vkiknek, vminek a kedvelője, híve. A nők ~ja; tréf: ~ja az erénynek (és a túrós lepénynek)!: <évődő megszólításként>.

[ szláv ]

(Ferences, irgalmas stb. rendi) férfi szerzetes.

[↔barát¹]