Magyar értelmező kéziszótár
bizalom fn
1. A körülmények kedvező alakulásába vetett hit, bizakodás.
2. Az olyan személy(ek)re irányuló érzés, aki(k)ben (meg)bízik vki, ill. (meg)bíznak vkik. Kölcsönös ~; bizalmába fogad vkit. | Vkinek v. vmely szervnek (politikai) működésével, terveivel való egyetértés. Bizalmat szavaz vkinek, vminek: átv is, sajtó szavazatával, magatartásával kinyilvánítja helyeslését, támogatását.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024