Magyar értelmező kéziszótár
✔
buga1 fn
1. Növ Összetett fürtvirágzat.
2. nép Kerek, gömbölyű v. kúp alakú virágzat v. termés. A napraforgó ~'ja.
3. táj Dohány ki nem nyílt bimbója.
4. táj Gubacs.
5. táj Gubó.
[←bog]
buga2 mn táj
1. Kis szarvú v. szarvatlan. ~ tehén.
2. Ostoba, bugris.
[?]
buga3 fn Koh
Fémből, kül. acélból hengerelt v. öntött félgyártmány.
[←buga1]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024