Magyar értelmező kéziszótár
✔
bukfenc fn
1. A talajra dőlve a fejen és a háton való átfordulás a test hosszában. ~et hány, vet. | Sp Szaltó. | Vminek (esés közben való) átfordulása a tengelye körül.
2. biz pejor Álláspontnak, magatartásnak az ellenkezőjére való változtatása. Politikai ~. | Vkinek trükkös becsapása. Hol itt a ~?
[?←bakfincál, bakfincoz ‘bukfencezik’]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024