Magyar értelmező kéziszótár
✔
béna
I. mn
1. Mozgásra, működésre képtelen <szerv, testrész>. ~ a lába. | Ilyen kezű, lábú. ~ gyerek.
2. vál Mozdulatlanná dermedt, tehetetlen. ~'n áll.
3. vulg Hatástalan, gyenge <műsor, teljesítmény>.
4. vulg Ügyetlen, mafla. ~'n viselkedik.
II. fn Béna ember.
[?szlk]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024