Magyar értelmező kéziszótár
csúf kissé vál
I. mn
1. Visszataszítóan csúnya, rút. ~ ábrázat, idő.
2. Az erkölcsöt v. az illemet sértő. ~ beszéd.
3. rendsz. tréf Bosszankodást, kellemetlenséget okozó. Ó, maga ~ fiú!
4. ~ul: szégyenletesen, csúfosan. ~ul rászedték.
II. fn
1. <Kif-ekben:> az, aki csak gúny és megvetés tárgya. ~fá tesz vkit, vmit: megszégyeníti, csúnyán elbánik vele; ~ot űz vkiből, vmiből v. vkivel, vmivel: nevetségessé teszi.
2. elav Szégyen, csúfság. | Világ ~jára: úgy, hogy mindenki megbotránkozzon rajta.
[ ol ]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024