Magyar értelmező kéziszótár
✔
egyensúly fn
1. Testnek az az állapota, amelyben az ellentétes irányból ráható erők egyenlők, és ezért a test megmarad nyugalmi helyzetében v. egyenletes mozgásában. Vmi ~ban van; elveszti az ~át.
2. vál Az az állapot, amelyben az ellentétes mozzanatok, törekvések stb. kiegyenlítik egymást. Hatalmi ~; lelki ~: nyugodt lelkiállapot.
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024