Magyar értelmező kéziszótár
elcsépel ts (és tn) ige
1. (t.n. is) Vminek a cséplését elvégzi. ~i a búzát; ~tünk.
2. tréf Elver vkit.
3. biz Gyakori ismételgetéssel megunttá tesz vmit.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024