Magyar értelmező kéziszótár
elver ts ige
1. Nagyon megver. Szh: (úgy) ~i, mint a kétfenekű dobot v. szódás a lovát v. hogy csak úgy porzik.
2. rég <Pengető- v. ütőhangszeren> eljátszik vmit. | (alanytalan) <(Torony)óra> vmit ütésekkel jelez. Már ~te a delet.
3. <Jégeső> megkárosít v. elpusztít vmit. A jég ~te a szőlőt. | nép Elcsépel.
4. <Pénzt, vagyont> hamar elpazarol.
5. Megverve elűz, elkerget. | <Szél, hullámzó víz> csapkodva elhajt vmit. ~te a parttól a csónakot. | nép <Nap, szél> eloszlat vmit. ~te a nap a ködöt.
6. Lecsillapít v. megszüntet. Vmi ~i vkinek az álmát; ~i az éh(ség)ét. | nép: ~i a port v. a havat: <eső> elmossa, eltünteti.
7. rég <Időt> unaloműzésből vmivel eltölt.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024