Magyar értelmező kéziszótár
erő fn
1. Élőlénynek fizikai és fiziológiai tevékenységre való képessége. Emberi ~; elveszti az erejét. | Fizikai munkára, teljesítményre való képesség hatásfoka. Nagy ~vel kezd vmihez; ~t, egészséget!: <(katonai) köszöntésként>.
2. A léleknek vmi előidézésére, végrehajtására való képessége. Szuggesztív ~. | Lelkierő, akaraterő.
3. Erőfeszítés.
4. Erőszak. ~nek erejével: nagyon erőszakoskodva. | ~t vesz: a) vmin megfékezi, legyőzi; b) rajta vmi: elhatalmasodik rajta.
5. Fiz A testek kölcsönös egymásra hatása. Mágneses ~. | Anyagnak, tárgynak, folyamatnak fizikai hatást előidéző képessége. A víz ereje. | Anyag, vegyszer vegyi v. élettani hatása. A sósav ereje. | Vmely anyag ízének, illatának csípős v. maró hatása. A torma ereje. | Termőerő.
6. Vminek a végzésére igénybe vett személy. Fiatal ~ket alkalmaz.
7. Kat is Az állam (érdekeinek) védelmét ellátó fegyveres szerv(ezet)ek vmely egysége, csapata. Nagy ~(ke)t vontak össze; a fegyveres ~k: a honvédség és a határőrség.
8. Társadalmi, szellemi v. lelki hatást, változást előidéző tényező. Politikai ~(k); a hagyomány ereje.
9. Anyagi eszközök, pénz. Saját ~ből épült lakás.
10. Jog <Kif-ekben:> érvény, hatály. Az ítélet erejénél fogva.
11. (nu-szerűen) Vminek (az) erejéig: vmely érték(határ)ig, vmely mértékben. 5000 Ft erejéig hitelez.
[ tör ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024