Magyar értelmező kéziszótár
falka fn
1. Egyfajta állatból alkalmilag v. ösztönösen összeverődött csapat. Farkasok ~'ja; ~'ban él. | Vad A hajtást végző vadászkutyák csoportja.
2. rég irod Emberek csoportja, csapata. Zsoldosok ~'ja.
3. (jelzőként) Falkát alkotó. Egy ~ kutya.
4. Növ Több porzószál összenövéséből keletkezett szerv.
[←fal1]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024