Magyar értelmező kéziszótár
felcsap ts (és tn) ige
1. Vmit hirtelen és nagy erővel csapva vhova feljuttat. ~ja a sarat. | biz <Fejfedőt> hirtelen a fejére tesz.
2. Hirtelen felnyit, felránt. ~ja a fedelet. | <Könyvet> vmely helyén gyorsan kinyit. | <Kártyalapot> képes oldalára fordítva felmutat.
3. tn <Tűz, füst, víz> magasra csapva felszökik. | ts irod <Dal(lam)> hirtelen fölerősödik.
4. tn ~ vminek: gyors elhatározással (szakértelem nélkül) vmilyen foglalkozást kezd, beáll vminek. ~ott színésznek.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024