Magyar értelmező kéziszótár
felkap ts (és tn) ige
1. Hirtelen fölemel. ~ja a botot; ~ja a fejét.
2. <Ruhadarabot> sietve felhúz.
3. kissé pejor Divatba hoz. ~ták a dalt. | ~ják v. a hír ~ja a nevét: híressé válik.
4. tn ritk Vmi magasabban levő dolog felé kap.
5. tn nép Hirtelen felszáll, felugrik. ~ a lóra.
6. tn nép v. irod Felkapaszkodik, feljut. ~ a hegyre.
7. Isk biz <Leckét> feladnak neki. Sz: biz tréf: ~ja a vizet: dühbe gurul, megmérgesedik.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024