Magyar értelmező kéziszótár
kap ts (és tn) ige
1. Vmit adnak neki, és így az az övé lesz, ill. részesül benne. Ajándékot ~; előleget ~ (vmire); ajándékba ~ta; időt ~ (vmire); szobrot ~: átv is szobrot állítanak neki; sajtó: hangot ~ vmi: szabadon megnyilvánulhat v. beszélnek róla. | biz: Vmennyit v. egy, két stb. hónapot, évet ~: ennyi hónapi, évi börtönre ítélik.
2. Vmi eljut hozzá, amit küldtek neki. Levelet ~; kézhez ~ vmit: átadják neki; Sp: labdát ~: játék közben a labdát hozzá juttatják. | <Közlést, utasítást> tudtára adnak. Parancsot ~ vmire; azt a feladatot ~ta, hogy ... | Vmit megtud, megtapasztal. Vmiből ízelítőt ~.
3. Vmilyen hatás éri. Fényt ~. | (t. n. is) biz <Kif-ekben:> (büntetésül) megverik, megszidják stb. Verést ~; majd ~sz ezért (a fenekedre)! | Ütést, rúgást stb. ~: megütik, megrúgják stb. | <(Gyak. terpeszkedő) kif-ekben:> kezelésére vmilyen eljárást alkalmaznak. Permetezést ~ (helyesebben: permetezik).
4. <Az erd. m-ban:> talál, észrevesz, meglel vkit, vmit. Sehol nem ~ta a kulcsot. | Sikerül találnia vmit, amit vásárolna, ill. (pénzért) igénybe akar venni. Már ~ni epret; nem ~tam taxit.
5. Vmely eljárás eredményeként vmihez jut. Ha a 10-et osztjuk 3-mal, törtet ~unk.
6. <Betegséget> szerez, az lesz úrrá rajta. Náthát ~tam. | <Érzelem, indulat> erőt vesz rajta. Dührohamot ~; kedvet ~ vmire: a) váratlanul kedve támad ; b) kezd rászokni.
7. Hirtelen megfog, megmarkol, átkarol vkit, vmit. Derékon ~ vkit. | Szájába, foga közé ~ vmit: hirtelen a szájába veszi. | Puskavégre ~ vkit, vmit: sikerül célba vennie (és lelőni).
8. Hirtelen fölemel. Vállára ~ta a zsákot. | Magára ~ vmit: <ruhadarabot> hirtelen fölvesz, felölt. | ~ja magát: gyors elhatározással tenni kezd vmit. | Vmerre hirtelen elfordít. Balra ~ta a fejét.
9. Véletlenül, váratlanul vhol ott talál, ott ér vkit, vmit. A mezőn ~ott bennünket az eső. | Vmin ~ vkit: tetten éri, rajtakapja. Lopáson ~ták; azon ~ja magát, hogy ...: meglepődve észleli, hogy ...
10. tn Hirtelen vhova nyúl. A szívéhez ~ott. | tn Vmibe ~: a) (ilyen mozdulattal) akaratlanul megbök, megüt vmit. Szemébe ~ott a társának; b) <tűz> hirtelen átterjed vmire. Ruhájába ~ott a láng. | tn Vkinek a szavába ~: közbeszólásával félbeszakítja. | tn Észbe ~: ráeszmél, mit kell tennie.
11. tn Vmibe ~: (meggondolatlanul) belekezd vmibe. Hol ebbe, hol abba ~.
12. tn nép Utazás végett hirtelen fellép, felugrik vmire. Lóra ~.
13. tn <Kif-ekben.> Vmire ~: hirtelen megerősödik, jobb állapotba kerül. Erőre, lángra ~; lábra ~: a) irod lábra áll; b) meggyógyul; c) ismét kedvező helyzetbe jut; d) gyak. pejor elterjed, elharapódzik; kaszára, kapára stb. ~: fegyverként kaszát, kapát stb. ragad; ~va ~ v. két kézzel ~ vmin: örömmel fogadja, megragadja (az alkalmat).
14. tn nép Vhova odaszokik. A vetésre ~tak a tyúkok. | Rákap vkire. Nagyon az apjukra ~tak a gyerekek.
[?hangut]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024