1. Ívelt alakúvá görbül. ~ik az ág, a dereka. Szh: ~ik, mint a nádszál v. a vessző: a) kecsesen hajlékony; b) ingatag természetű. | Ívben vhova nyúlik. A víz fölé ~ik.

2. Vonzódást, hajlam(osság)ot mutat vki, vmi iránt. Afelé v. arra ~ik, hogy ... | vál: ~ik vmire: kérésnek, rábeszélésnek enged. ~ik a jó szóra.

3. Átmenőben van a szóban forgó állapotba, helyzetbe v. minőségbe. Esőre ~ik az idő; a színe zöldbe ~ik.

[↔hajt²]