Magyar értelmező kéziszótár
✔
halló1 fn (mn-i ign is)
Aki jól hall.
halló2 msz
1. <Távolabb levő(k)höz a figyelem fölkeltésére intézett szó.> ~, fiatalember!
2. <Telefonáláskor a kapcsolat felvételét, ill. meglétét jelző szó.> ~, Ács-lakás?
[ ném ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024