Magyar értelmező kéziszótár
harc fn
1. Fegyveres erők összecsapása. Légi ~; folynak a ~ok. | vál Háború. | vál Személyes torzsalkodás.
2. Ellentétes erők, törekvések küzdelme. Politikai ~; (késhegyig menő) ~ot vív vkivel, vmivel v. vki, vmi ellen.
3. Vminek a leküzdésére, ill. vmely cél elérésére irányuló kitartó tevékenység. ~ a bürokrácia ellen.
4. Sp is Ellenfelek heves vetélkedése. A két együttes ~a.
[←harcol]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024