Magyar értelmező kéziszótár
✔
helyettes
I. mn
1. Rangban, hatáskörben a vezető után köv., és ennek helyettesítésére jogosult (röv.: h.). ~ igazgató.
2. rég Ideiglenesen kinevezett. ~ tanár.
II. fn
1. Aki vkit munkájában alkalmilag helyettesít. ~t állít.
2. Helyettes rangú, hatáskörű vezető.
[←helyett]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024