1. <(Haldokló) ember, állat> nyitott szájjal lélegezve horkolásszerű, fuldokló, rekedtes hangot hallat. | ts Végsőt v. utolsót ~: hörögve meghal. | ~ a melle, a tüdeje: lélegzéskor ilyen hangot ad.

2. ts Rekedtes, torokhangon vmit mond. “Meghalok!” − ~te.

[hangut]