Magyar értelmező kéziszótár
ideg fn
1. A szervezetnek az érzékelés sejtjeit az idegközpontokkal összekötő, szál v. rostos köteg alakú eleme. | Fogideg. | ~ek: idegzet, idegrendszer. Gyengék az ~ei; biz: az ~eire megy vmi: nagyon bosszantja a dolog; nem bírja ~ekkel: elveszti az önuralmát, a türelmét.
2. rég Az íj húrja.
3. rég irod Hangszer húrja. A lant ~e.
[fgr tőből]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024