Magyar értelmező kéziszótár
lant fn
1. Zene Domború hátú, fogólapos, sokhúrú ősi pengetőhangszer.
2. Kül. ókori (tárgyú) ábrázolásokon: líra.
3. irod Ez a hangszer mint a költői tevékenység jelképe. tréf: leteszi a ~ot: (pillanatnyilag v. végleg) felhagy vmely tevékenységgel.
[ném<fr< ...arab]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024