Magyar értelmező kéziszótár
irigy
I. mn
1. Aki más javain, sikerein, jobb helyzetén bosszankodik, és (mind)azt inkább magának kívánja. ~ vkire; ~en néz.
2. Aki a tulajdonát, jobb helyzetét önzően félti. Szh: ~, mint a kutya v. ~ebb a kutyánál: nagyon irigy.
II. fn Irigy ember. Sok az ~e.
[?]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024