Magyar értelmező kéziszótár
jóhiszemű mn
1. Aki másokról ált. csak jót tesz föl.
2. Jog is Aki becsületesen, a jogszabályoknak megfelelően jár el (, de akaratlanul hibázik).
3. Ilyen emberre jellemző. ~ tévedés.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024