Magyar értelmező kéziszótár
kapcsol ts (és tn) ige
1. Kapoccsal v. hasonló eszközzel vmit vmihez rögzít, csatol. Pótkocsit ~ a szerelvényhez.
2. ritk <Területet> vmihez csatol.
3. vál: Vmi ~ vkit vkihez, vmihez v. rég: vkivel: érzelmileg hozzáköti; ritk: magához ~ vkit: tartós, szoros viszonyt létesít vele.
4. Vill <Áramkört> vezető közbeiktatásával zár. | (t. n. is) Távk <Távbeszélőn, rádión stb.> összeköttetést hoz létre vkivel, vmivel. ~juk az Operát.
5. (t.~ n. is) Műsz (Gépet, motort stb.) működésbe hoz, megindít. | tn Műsz Járművet, gépezetet vmely sebességre, fokozatra v. menetirányba állít. Az első sebességre v. hátramenetbe ~.
6. tn biz (Összefüggést) felfog, megért. Lassan ~ (az agya).
7. Nyelvt <Mondatokat, m-részeket> (nyelvi eszközzel) viszonyba állít egymással. Kötőszó(val) ~ vmit.
[←kap]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024