Magyar értelmező kéziszótár
felfog ts ige
1. <Lógó dolgot> magasabbra emel(ve tart). ~ja a szoknyáját.
2. Vkit, vmit megfogva a további esésében, merülésében v. eldőltében megakadályoz. ~ta az ájultat.
3. <Ömlő anyagot> vmibe gyűjt. (Hordóban) ~ja az esővizet.
4. <Támadást> elhárít. ~ta az ütést.
5. Továbbterjedésében megakadályoz vmit. ~ja a szelet.
6. <Hang-, fény- stb. hullámot> érzékel, rögzít, magába fogad(va továbbít). A rádió ~ta a jeleket.
7. <Vkinek a pillantását> észreveszi és viszonozza.
8. Vminek az értelme, jelentése világossá válik benne; megért. Ésszel ~ja. | <Bizonyos módon> vesz tudomásul, érzékel vmit. Kedélyesen fogja fel az esetet.
9. rég irod Felkarol, pártfogol.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024