Magyar értelmező kéziszótár
kegyelem fn
1. Megtorlás elengedése. Kegyelmet gyakorol. | <Felkiáltásként:> kegyelmezz! | Jog Büntetés elengedése v. enyhítése. ~ben részesít vkit.
2. Vall <A keresztény dogmatikában:> természetfeletti isteni segítség, ill. a bűnbocsátó isteni szeretet.
3. kissé rég Kegyes jóindulat, kegy. ~ből engedték át a vizsgán. | Isten kegyelméből: a) gúny munka, fáradság nélkül; b) nép Isten akarata folytán.
[?]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024