Magyar értelmező kéziszótár
kidob ts ige
1. Bentről kívülre dob. ~ta a labdát az utcára.
2. Eldob, szemétbe dob.
3. biz <Fölösleges vmit, megbetegedett szervet stb.> eltávolít. ~ták a vakbelét.
4. biz Vkit (erőszakkal) eltávolít vhonnan. Szh: úgy ~ja, hogy a lába sem éri a földet: kíméletlenül kidobja. | biz <Állásából> elbocsát.
5. pejor <Pénzt> haszontalanságra v. fölöslegesen kiad.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024