Magyar értelmező kéziszótár
✔
kifúj ts (és tn) ige
1. Fúvással eltávolít vmit (vmiből, vhonnan). ~ta a füstöt a szájából. | <Gép légnemű anyagot> kiereszt. A mozdony ~ja a gőzt. | Fúvással kiürít. ~ja az orrát.
2. Fújva vhova kijuttat. Az udvarról ~ta a szél a szemetet az utcára.
3. <Szél> kiszárít, ill. érdessé tesz. A szél ~ta a kezét.
4. ~ja a mérgét, a haragját: kimérgelődve magát megnyugszik.
5. biz: ~ja magát: lihegve kipiheni magát.
6. tn (ált. múlt időben) biz | Elfogy. Na, ez ~t! | Elromlik, bedöglik. ~t a motor.
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024