Magyar értelmező kéziszótár
kihal tn ige
1. <Emberi közösség, állatfaj> minden tagja meghal, kipusztul.
2. <Foglalkozási ág> megszűnik, már nem folytatja senki.
3. vál <Táj, természet> (a tél beálltával) puszta, élettelen külsőt ölt.
4. vál: Vkiből, vmiből ~ vmi: megszűnik vmely tulajdonsága, érzése. Minden érzés ~t a szívéből.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024