Magyar értelmező kéziszótár
puszta
I. fn
1. Megműveletlen, füves, nagy síkság. | Kopár, lakatlan síkság.
2. kiv Nagybirtokon: helységtől távol(abb)i, kisebb mezőgazdasági üzemegység, település, központ.
II. mn
1. Amiről, amiből hiányzik mindaz, ami ott szokott lenni. ~ föld, ház.
2. <Nyomósító szóként:> csak, csupán, semmi egyéb, mint ... ~ véletlen; ez a ~ igazság; ~ kézzel: eszköz, fegyver nélkül; ~ szemmel: nagyító, távcső, szemüveg nélkül; a ~ földön (fekszik): nem fekvőhelyen.
[ szláv ]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024