Magyar értelmező kéziszótár
kipusztul tn ige
1. <Emberi közösség, növény- v. állatfaj> addig pusztul, hogy egyetlen tagja, egyede sem marad (vhol). ~t az egész család; ~t a kertből a virág.
2. ritk <Település> lakatlanná válik. Az egész határ ~t.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024