Magyar értelmező kéziszótár
kocsi fn
1. Négy keréken járó lófogatú személyszállító jármű.
2. nép (Kisebb, könnyű) szekér.
3. Kézi v. gépi erővel mozgatott kisebb szállítóeszköz, kézikocsi, gyermekkocsi stb.
4. (Vasúti) ~: (vasúti) teher- v. személykocsi.
5. biz Gépkocsi, autó.
6. (jelzőként) Amennyi egy kocsira ráfér. Egy ~ szén.
7. Műsz Gépnek, szerkezetnek kerekeken, görgőkön ide-oda mozgó alkatrésze. Az írógép ~ja: az írógép jobbra-balra mozgatható, a hengert továbbító alkatrésze. Sz: tréf: kész a ~: készen van (vmi), indulhatunk.
[←kocsi szekér (a Komárom megyei Kocs község nevéből)]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024