Magyar értelmező kéziszótár
Keres
✔
közös
I.
mn
1.
Több
személytől
egyidejűleg
birtokolt
,
haszn
.
~
szerzemény
,
lakás
.
|
Együttesen
végzett
,
ill
.
társas
,
csoportos
.
~
munka
,
étkezés
;
~ gazdálkodás:
szövetkezeti
gazdálkodás
.
|
Csoportban
végzett
,
történő
.
~
étkezés
.
|
Több
személlyel
v
.
dologgal
ugyanazon
viszonyban
levő
,
rájuk
egyaránt
vonatk
.
~
ismerős
,
gond
; ~
nevező
;
~ képviselő:
társasház
tulajdonosainak
a
házzal
kapcs
.
ügyeiben
eljáró
(
fizetett
)
alkalmazott
;
~ költség:
társasházban
a
közös
helyiségek
közüzemi
díjainak
és
a
karbantartás
költségeinek
fedezésére
a
tulajdonosokat
(
tulajdoni
hányaduk
v
.
lakóterületük
nagyságának
arányában
)
terhelő
költség
.
2.
Nyelvt rég:
~ főnév:
köznév
.
3.
Tört
Az
Osztrák
−
Magyar
Monarchia
idején
:
Ausztriához
és
Mo
.
-hoz
egyaránt
tartozó
.
~
hadsereg
.
II.
fn
1.
kissé biz
Közös
vagyon
,
szerzemény
.
A
~
ből
vettek
egy
autót
.
|
~ben:
a)
közös
munkával
,
közös
haszonra
.
~
ben
dolgoznak
;
b)
közösen
,
egymással
együtt
.
~
ben
használják
.
2.
ritk nép
Termelőszövetkezet
.
3.
rég biz:
A ~ök:
a
közös
(
osztrák
−
magyar
)
hadsereg
.
[←
köz
1
]
Kapcsolat •
eksz@nytud.hu
• HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024