Magyar értelmező kéziszótár
mag fn
1. Virágos növény termésében képződő, a csírát rejtő szaporítószerv.
2. vál Ondó.
3. rég vál Ivadék. ~va szakad.
4. <Kif-ekben:> szaporításra nevelt állat. ~nak hagy vmit: átv is mutatóba hagy vmiből vmit; (meg)marad vmi ~nak: átv is mutatóba marad vmi.
5. Biol Sejtmag.
6. Fiz Atommag.
7. Vminek legelőször kialakult része, középpontja. A város ~ja. | Csill: Az üstökös ~ja: szilárd, központi része.
8. Vminek lényege, része. Az igazság ~va.
9. Koh Homokból formázott szilárd tömb öntvény belső felületének kialakítására.
10. Vill Vasmag.
[ fgr ]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024