Magyar értelmező kéziszótár
mongol
I. mn Közép- és kelet-ázsiai, kül. Mongóliában élő, altaji nyelvű mongolid <nép(ek)>, ill. hozzá(juk) tartozó, reá(juk) jellemző.
II. fn
1. Mongol ember. | A ~ok: a) a mongol nép(ek); b) Tört a tatárok.
2. E nép(ek) nyelve (közös sajátosságokat tekintve).
[nk:mongol]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024