Magyar értelmező kéziszótár
mész fn
Mészkőből égetett, az építő- és a vegyiparban haszn. fehér anyag. | Oltott mész; mésztej. | Vegy A kalciumnak vmelyik vegyülete. A csontokban ~ van. Sz: biz: nem ettem meszet: nem vagyok bolond, hogy ...
[?]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024