Magyar értelmező kéziszótár
✔
ragya fn
1. nép Himlő után visszamaradt heg. Kiverte az arcát a ~.
2. nép rég Haszonnövények levelein keletkező kis dudorok, majd megbarnuló és elszáradó foltok tömege.
3. táj Ragyaeső.
4. nép, kissé durva <Indulatos beszédben, szitkozódásban, elhomályosult jelentéssel:> fene, nyavalya. Üsse v. verje meg a ~!
[szb-hv v. szln]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024