1. Repülésre késztet, bocsát. Postagalambot ~; a fecske ~i a fiókáit.

2. <Légnyomás, szél stb.> a levegőben sebesen mozgat, hajt vmit. A robbanás messzire ~ vmit.

3. vál | <Járművet> nagy sebességgel hajt, húz. A ló ~i a kocsit. | <Jármű> nagy sebességgel visz vkit vhova. Az autó a városba ~ette.

4. vál Lövéssel, erős dobással hirtelen vhova juttat. Golyót ~ a szívébe. | tn táj <Növény> magvait a szélnek ereszti, ill. hullatja. | irod: Pillantást, tekintetet ~ vkire, vmi felé: hirtelen élesen odapillant.

5. Levegőbe ~ vmit: felrobbantja.

[←rep(ül)]