Magyar értelmező kéziszótár
✔
roppant1 ts (és tn) ige
1. Úgy szorít, nyom, terhel v. hajlít vmit, hogy az roppanva törik. Kétfelé ~ vmit.
2. tn (-t ragos hat-val is) Roppanó hangot kelt vmiben. (Egyet) ~ott a derekán.
roppant2 mn
1. irod A szokott mértéket nagyon meghaladó, nagyságával lenyűgöző. ~ sziklafal. | ritk Töméntelen, rengeteg. ~ kincs.
2. (hsz-szerűen) Módfelett, rendkívül, nagyon. ~ erős.
[←roppan]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024