Magyar értelmező kéziszótár
régiség fn
1. Vminek régi volta.
2. rég Nagyon távoli múlt. | Irodt Nyelvt A nyelv és az irodalom történetének régi korszaka. Csak a ~ben fordul elő.
3. Régi korból való (becses) tárgyi emlék. ~et gyűjt.
4. hiv <Az erd. m.-ban:> szolgálati idő.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024