Magyar értelmező kéziszótár
tajték fn
1. Forró, erjedő v. hevesen mozgó folyadék felszínén keletkező hab. ~ot hány a tenger.
2. Hajszolt v. dühös állat, nyavalyatörős ember habzó nyála. ~ot túr. | Állat habos izzadsága. Kiverte a lovat a ~.
3. Tajtékkő.
[?]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024