Magyar értelmező kéziszótár
hab fn
1. (Folyadék felszínén) buborékokból összeálló laza képződmény. A sör ~ja. Szh: olyan, mint a ~: a) habfehér; b) habkönnyű.
2. Hajszolt, beteg v. dühös állatnak, embernek a szájából kicsorduló habzó nyál. | Állat testén tajtékká verődött izzadság.
3. Tojás- v. tejszínhab. tréf: Mese ~bal: mesebeszéd; biz (csak) ~ a tortán: hatásos (, de már nem döntően fontos) kiegészítés, ráadás. Ez a kitüntetés már csak ~ (volt) a tortán.
4. Szappanhab.
5. Borotvahab.
6. Oltóhab.
7. Ipar Habanyag.
8. irod Folyó, , tenger vizének hulláma. A Duna ~jai.
[ fgr ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024