Magyar értelmező kéziszótár
tisztelő fn (mn-i ign is)
Olyan személy, aki vkit tisztel. A művész ~i. | kiv <Udvarias levél záradékában.> Igaz ~je, N. N.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024