Magyar értelmező kéziszótár
Keres
✔
igaz
I.
mn
1.
Ami
a
tények
összefüggéseit
,
a
valóságot
híven
tükrözi
.
~
történet
;
egy
szava
sem
~;
ami ~, (az) ~:
ezt
(,
ha
nem
tetszik
is
,)
el
kell
ismernünk
.
Szj:
rég volt, talán ~ se volt.
Szh:
olyan ~, mint ahogy itt állok:
minden
kétséget
kizáróan
igaz
.
|
~, (hogy)
...
:
a)
tény
az
,
hogy
...
;
b)
elismerem
,
megengedem
,
hogy
...
,
de
...
|
Az ~!:
az
kétségtelen
,
valóban
úgy
van
.
| (msz-szerűen)
Ja
,
most
jut
eszembe
.
~,
hoztál
bort
?
|
~?
v.
~-e?
v.
nem ~?:
ugye
?
2.
Valóságosan
átélt
,
őszinte
.
~
szeretet
.
3.
Becsületes
,
feddhetetlen
.
~
hazafi
;
~ ügy:
a
tisztességes
,
az
emberek
javát
szolgáló
ügy
.
|
nép
Becsületes
munkával
szerzett
.
~
keresmény
.
4.
vál
Igazi
,
valódi
.
~
barát
.
II.
fn
1.
Igaz
,
valódi
tényállás
.
Az ~at megvallva:
<
vélemény
közlésének
bevezetéseként
:>
őszintén
szólva
|
Helyes
állásfoglalás
,
igaz
kijelentés
.
~
a
van
vmiben
;
~at ad vkinek:
egyetért
vele
vmiben
.
2.
Vkinek
vmihez
való
joga
,
méltányos
igénye
.
Nem
hagyja
az
~
át
.
|
rég:
~at lát:
igazságot
szolgáltat
.
3.
vál
Igaz
ember
.
Az igazak álmát alussza:
nyugodtan
,
mélyen
alszik
.
[?↔
jog
]
Kapcsolat •
eksz@nytud.hu
• HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024