Magyar értelmező kéziszótár
töltés fn
1. Az a cselekvés, hogy vmit (vhova v. vmibe) töltenek. A hordó ~e; bor ~e az üvegbe; az idő ~e. | Orvos Tüdőtöltés.
2. Az, amit vmibe töltöttek. Hull a ~ a párnából. | Kat Vad rég Lőszer, lövedék (robbanóanyaga). | ritk Töltelék.
3. Vill Vmely anyagban, ill. készülékben a villamos energia szolgáltatásához szükséges vegyi átalakulást külső áramforrás felhasználásával létrehozó folyamat, ill. eljárás. Az akkumulátor ~e.
4. Vill Villamosságnak bizonyos mennyisége vmely anyagban. Negatív ~.
5. A terep szintjéből kiemelkedő, lejtős oldalú földmű. Vasúti, árvédelmi ~.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024