Magyar értelmező kéziszótár
törvény fn
1. Az államhatalom legfelsőbb szervétől alkotott jogszabály. | Ezeknek összessége, rendszere. A ~ szelleme, betűje; tiszteli a ~t; ~en kívül áll: a jogszabályok nem védelmezik.
2. Az igazságszolgáltatás vmelyik szerve. ~ elé állít. | elav Bíráskodás, ítélet. ~t tesz. | elav Jog(tudomány). ~t tanul.
3. A társadalmi magatartás (íratlan) szabályai(nak összessége). Erkölcsi ~ek; iskolai ~ek. | Vmely működési területre, tevékenységre vonatk. szabály(ok összessége). A szónoklás ~ei.
4. Az objektív világ jelenségeinek lefolyásában érvényesülő szabályszerűség. A természet, a fejlődés ~ei. | Ilyen szabályszerűségeknek tudományos megfigyelésen és következtetésen alapuló megállapítása, ill. annak megfogalmazott formája. Newton ~ei.
[?]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024