Magyar értelmező kéziszótár
tükör fn
1. Sima felületűre csiszolt, hátlapján foncsorozott üveglapból v. fémlemezből készült eszköz, amely az előtte levő tárgyak képét visszaverve mutatja. | Görbe ~: a) görbe felületű, torzító tükör; b) Irodt (kisebb) szatirikus írásmű. | Tükröző felületű eszköz mint műszer (alkatrésze). Orvosi tükrök.
2. vál (Természetes) sima, fényes felület. A tükre. | Szőlő: A bor tükre: csillogóan tiszta bor felszínének a fényt visszaverő tulajdonsága.
3. Ruha Fényesebb anyagból készült rátét, betét. A frakk tükre.
4. vál Vminek a mása, ill. fontos vonásainak mutatója. tükre vminek. Szj: a szem a lélek tükre. | Irodt: Vminek a (kis) tükre: összefoglalása, kézikönyve. | Szính Előadás műsorszámainak és szereplőinek belső használatra készült listája. | Vall: Lelki v. gyónási ~: lelkiismeret-vizsgálati útmutató.
5. Nyomda | A papír felületének a szedés által elfoglalt része. | Tördelési ~: lapokkal, folyóiratokkal kapcs. a kiszedett szöveg helyét, sorrendjét megszabó utasítás. | Újságban, folyóiratban: az első lapon v. a borítólapon levő tartalomjegyzék.
6. Erd Fatörzs hosszmetszete vmelyik bélsugár síkjában.
7. Vad A rőtvad farán levő fehér folt.
8. Föld Vetődésben elcsúszott kőzettömegek simára csiszolódott lapja.
[ tör ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024