Magyar értelmező kéziszótár
válik tn ige
1. Vmivé ~ik: lényegileg másvmivé változik. A must borrá ~ik. | Vmivé v. vmire ~ik: vminek a szerepét kezdi betölteni, vminek a jellegét veszi föl. Szokássá ~ik; valósággá, valóra ~ik: <terv, vágy, gondolat tárgya> a valóságban is létezni kezd. | Vmilyenné ~ik: vmely új tulajdonságot vesz föl. Hatalmassá, érthetővé ~ik. | nép v. rég: Vmilyenre ~ik: más tulajdonságúnak kezd látszani. Kékre-zöldre ~t.
2. Vmi ~ik vkiből, vmiből: vmivé fejlődik. Nagy tudós ~hat belőle.
3. <Kif-ekben.> Vmijére ~ik vkinek, vminek: előidézi, okozza vmely állapotát. Becsületére, egészségére, szégyenére, terhére ~ik.
4. rég irod Akad, kerül.
5. Egészből, egységes vmiből több darab, rész lesz. Darabokra ~t; kétfelé ~ik az út.
6. Elválik, különválik. | Házasságát felbontani készül. ~ik a férjétől.
[ fgr ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024