Magyar értelmező kéziszótár
véglet fn
Gondolkodásban, érzelemben, cselekvésben, jelenségben: a természetestől, a megszokottól túlzottan eltérő szélső mérték, fok, határ. Egyik ~ből a másikba csap, esik; két ~ között. | (A) ~ekig: a) a lehetőség végső határáig; b) túlzott mértékben.
[←vég1]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024